Még egy irodában is stresszfaktort jelent a zaj

A munkahelyi zajnak több egészségkárosító hatása van, mint gondolnánk.

A zaj egy relatív fogalom, hiszen egy szúnyog zümmögése is bosszantó lehet, mikor aludni készülünk, de dobhártyánkra, hallásunkra közel se káros a hatása. A különböző munkahelyi háttérzajok is másképpen lehetnek zavaróak, vagy egészségkárosító hatásúak.

Beszélgetéstől a szirénáig

Egy irodában a legmagasabb zajszintet kb. 45-60 dB-es hangerővel a beszélgetés vagy zajosabb gépek okozzák. Hallásunkra ez ugyan még nem jelent veszélyt, azonban zavarhatja a koncentrációt, valamint fáradtságot, ingerlékenységet okozhat és az éjszakai alvás minőségét is befolyásolhatja.

A forgalom zaja már valamivel hangosabb, 60 és 90 dB közötti. Ez a zajszint az idegrendszeren keresztül már az emésztésre is hatással lehet, ráadásul 80-90 dB már átmeneti vagy tartós halláskárosodást okozhat. Ilyen zajszint mellett a munkaadónak már gondoskodni kell valamilyen egyéni hallásvédő eszközről, amit a munkavállalónak kötelessége hordani. Általában különböző munkagépek, pl. nyomdagépek, szövőgépek, fúrógépek miatt lehet tartósan 80-90 dB körül a hangerő.

Vannak olyan foglalkozások, ahol tartósan vagy rövid ideig 90 dB fölé emelkedhet a hangerő. Ennek az oka lehet szirénák, lövés, légkalapács, fúrógépek vagy más építőipari gépek hangja. Hosszú távon, védőfelszerelés hiányában maradandó halláskárosodást okozhatnak ezek a zajok. Extrém hangos környezetben (130-140 dB), például koncertek hangfala mellett állva vagy repülőgépek hajtóműve melletti munkavégzés miatt azonnali akut zajártalom is bekövetkezhet, akár egyetlen alkalom után is.

Milyen jelei vannak a halláscsökkenésnek?

A halláscsökkenés sokszor az érintett személy számára nem is feltűnő, sokkal inkább a környezetében élők veszik észre az első tüneteket. Aki zajos munkakörnyezet miatt halláscsökkenésben szenved, az hangosabban hallgatja otthon a TV-t, rádiót, sokszor nem hallja meg, ha szólnak hozzá vagy nem érti tisztán a beszédet. Sajnos gyógyszerrel nem gyógyítható az idegi halláscsökkenés, de hallókészülékekkel lehet rajta segíteni.

Kinek a felelőssége a munkahelyen bekövetkezett halláscsökkenés?

A munkáltatónak nemcsak hallásvédő felszerelést kell biztosítani, hanem a használatát is meg kell követelnie a munkavállalótól, valamint ezt dokumentálnia kell. Szükséges rendszeresen munkaalkalmassági és hallásvizsgálatot végezni, valamint megfelelő tájékoztatást adni a zajterhelés kockázatairól. Amennyiben ezeket elmulasztja a munkáltató kártérítés fizetésére kötelezhető a munkavállaló halláscsökkenésének bekövetkezése esetén.

A cikk a Budai Egészségközpont fül-orr-gégészének közreműködésével készült el.