Logo Pic
soostamas 2024. június 11.

„Ha elindul a szöveg, nekem ömlik” – Ketioz-interjú

wide4_99.jpg

Egy év alatt két felsőligás rapalbumot is kihozott Ketioz: tavaly a Kísérleteket Phattel, májusban pedig a Részecsketyósítót szólóban. Jam Balaya és Vicc Beatz, panelszobarap és atomkész őrület, boldog pelenkások és gátlásoldó örömzene, önpusztítás és visszatérés, nagy öregek meg a fain újak: a magyar hiphop győri Kettyósával beszéltük át a karrierjét. Ez a Recorder magazin 115. számában megjelent interjú bővített változata.

A Wuffban azt mondod, a Kettyós ragadványnév. Mivel érdemelted ki?

A viselkedésemmel. Sok őrültséget csináltam, és a barátaim elkezdték mondogatni, hogy az a gyerek kettyós. Ez olyan 2000 körül lehetett.

Milyen volt a győri rapszíntér az ezredfordulón? Kiket hallgattatok?

Akkoriban Tibbahék voltak itt a menők, meg Sikztah, aki még nem technóban utazott, hanem rapben. Volt egy szórakozóhelye is, a Mecca, oda jártunk rengeteget. Szerettük a pestieket is, a Firmát, később Az idő urait, meg a paksiakat, a Dózist. Nem volt akkor nagy választék rapben, pár előadó kazettáit másolta mindenki. A rapre a graffitin keresztül akadtunk rá. Úgy éreztem, ez nem nehéz, megpróbálom én is. Mondjuk elsőre nem ment annyira jól.

Mennyi idő volt, mire belejöttél?

Az első Jam Balaya-albumon (Egy élmény volt, 2007 – a szerk.) hárman voltunk Rambóval és Marabéval, és toronymagasan én voltam a leggagyibb. Én még csak az ütemet kerestem, ők meg már flow-kba voltak, meg húzták át a sorokon a rímeket. Aztán elkezdtem fejleszteni magam.

Hogyan?

Sokat olvastam, hogy fejlődjön a szókincsem. Főleg verseket. Magyarokat. Adyt nagyon csíptem. Novellákban Csáth Gézát. Márait. Próbáltam mindenből egy kicsit magamra szedni. Akkor fedeztem fel, mi mindent lehet művelni a magyar nyelvvel. Jó móka, azóta is rengeteget olvasok.

A Köszönöm című Vicc Beatz-számban mondod, hogy „sose felejtjük el Eckünek, hogy felfedezett.”

Marabé és Eckü már azelőtt ismerte egymást, hogy lett volna Hősök vagy Jamba. Az ő barátai és a mi barátaink is graffitiztek. Aztán amikor befutottak, mutattuk, hogy rappelünk mi is, Eckünek meg tökre tetszett az első Jamba. Intézett nekünk stúdiót a Pixánál, eljött számainkba, amikor még totál bénák voltunk, hogy kicsit felkapjanak, és elvitt a Hősök elé warmupnak, amikor még senki más nem hívott minket.

Melyik volt az első lemez, amin már azt érezted, hogy jó vagy?

Az első szólóm, az Ez az én szarom. Az elég absztrakt lett. Akkoriban nem volt szokványos ez az őrültködés. Mindenki profi akart lenni. Mondjuk Bobakrome őrült volt már akkor is. Azt szoktam mondani, hogy ő az apánk, belőle eredeteztetünk. Meg ODB-t is szerettem nagyon.

Akkoriban a magyar ODB-ként is emlegettek.

Nem bántam. Most mit mondjak rá? Hogy ODB az amerikai Kettyós?

2006.jpg
2006

 

„Ezt a szöveget is atomkészen írom, nem moderálom magam, addig iszom, amíg bírom.” Gondolom, tényleg atomkészen rappelted fel az Ittast.

Az összeset.

Ha benyomtál, az nem eltompított, hanem inspirált?

Persze. Ez gátlásoldás. Felszabadítja, ami igazából benned van. Semmi szerepjátszás.

Voltak gátlásaid a felvétel miatt?

Józanul máshogy viselkedik az ember. Próbál megfelelni, azon agyal, hogy mit gondolnak majd a zenéiről. Én meg olyan állapotba raktam magam, hogy leszartam. Ezeket nem tudtam volna másképp kihozni magamból.

Nem is próbáltad?

De – csak ez vált be. Az első Jamba-lemezen még koncentráltunk, megtanultuk a szöveget, komolyan vettük magunkat. Ott még stúdióba jártunk, és ha Pixánál kicsúsztunk az időből, mert túl sokat ittunk, akkor rábasztunk, mert többet kellett fizetni. Az Ez az én szaromnál már saját stúdiónk volt, és azt csináltunk, amit akartunk. Ha szétcsúsztunk és elrontottam, akkor vártam egy kicsit, amíg jobban lettem, aztán felvettem újra. A panelszobámban csináltunk egy kis stúdiót. „Stúdiót.” Vettünk egy mikrofont, aztán felvettük a rapeket. Inkubátornak hívtuk a szobámat, mert ott segítettük világra a rapeket.

Az első Jam Balaya után a Vicc Beatz is elindult. Erre mondta PMK, hogy ez a ti házi Wu-Tang baráti körötök, amiben a Jam Balaya, Fullánk és PMK is benne volt, aztán csatlakozott Kontroll, Day és Erru is.

Igazából a Vicc Beatz volt először, csak akkor még nem rappelt mindenki. Ez egy nagy baráti társaság, egymás mellett laktunk a Kun Béla lakótelepen. Rambóval ismertük egymást a homokozóból, rappelni is együtt kezdtünk. Marabé kicsit idősebb volt, ő már 98-ban rappelt, amikor én még behugyoztam. (nevet) Hárman megcsináltunk a Jam Balayát, aztán többen is kedvet kaptak, és csináltunk egy nagyobb csapatot.

Hogyan születtek akkoriban a zenéitek?

Összejöttünk vagy húszan a szobámban, dumáltunk, söröztünk. Írtam tíz perc alatt egy zenét, és akinek tetszett, az írt rá szöveget, aztán fel is vettük. Ha összejött egy lemez, vettem üres CD-ket és saját kezűleg írtam ki mind a kétszázat. A nyomdában kinyomtattuk a borítókat, aztán összehajtogattuk a tokokat és felmatricáztuk a korongot. Az Ez az én szaromat két hónap alatt csináltam meg mindennel, zenével, szöveggel, felvétellel, keveréssel együtt.

Eleinte kábé évente kijött egy lemezed, Jamba, szóló vagy Vicc Beatz. A zene és a szöveg is gyorsan kigurult?

Ez a mai napig így működik. Ha elindul a szöveg, nekem ömlik.

Nem is javítgatod?

Áh! Néha, ha hallom a felvételen, hogy valamit rossz sorrendbe mondtam, vagy értelmetlen, akkor újraveszem. De életemben egyszer vagy kétszer írtam át szöveget, akkor is kérésre, közreműködésben.

Ha szöszölnél vele, nem lenne még jobb?

Lehet, de max akkor szöszölök, ha sokat kell gondolkodni rajta. Olyankor a felénél abbahagyom, és másnap fejezem be. Ha olyan a téma, hogy nem beszélhetsz mellé, végig rajta kell lenni a szeren. Az új albumon ilyen volt a Sorozatlövés Bobakrome-mal és El Magicoval.

Az az Esztéták folytatása a Kapitális K-ról.

Igen, csak filmcímek helyett sorozatokkal játszunk. Nem jutott eszembe fél óra alatt annyi cím, hogy még rímeljen is, mert annyit azért nem nézek, ezért gyűjtőmunkát csináltam.

Siska Finuccsi mesélte egy Egyenlők-interjúban, hogy sokakkal együtt ő is a Kapitális K-val figyelt fel rád. A második szólólemezed fordulópontot jelentett 2011-ben.

Akkor jött be a YouTube-korszak. Az előző lemezeknél csak a Hiphop.hu volt meg a MySpace, és ott nem futottunk. Nekem akkor még netem se volt, egy ismerősünk barátnője rakott fel minket MySpace-re, de nem vette túl komolyan, az üzenetekre se válaszolt. Aztán bejött a YouTube, és ha volt kliped, azt hamar észrevették. Mi már az elejétől fogva csináltunk klipeket, mert volt egy videós haverunk, TomColorline. A Nekünk a zene ment a legnagyobbat, de ott volt a Fekszik is a Kávával, meg a Hét fő, amit még szalagra vettünk.

A Kapitális K után elkezdtek többen hívni fellépni, a koncerteken megismertünk más előadókat, akik behívtak a saját lemezükre, így megismert az ő közönségük is, és szépen elterjedt a hírünk. Eckü még ekkoriban is sokat segített, az OSG-re (Offline Sport Games hiphop és extrémsport fesztivál – a szerk.) is mindig elhívott. A Jambával meg a Vicc Beatzcel jártunk fellépni, de nyomtam szólószámokat is, vegyesen.

Akkor még nem voltak szólókoncertjeid?

A Bali lemezig nem volt egy se.

Nem is akartál?

Én most se akarok. Csapatban szeretek lenni. Jobb a show öt-hat emberrel.

„Lehettem volna sztár, egy befutott zenész, de fiatal voltam és nem kellett a pénz" (Ketioz & Phat: Tényezők) Ez poén, de tényleg kaptál ilyen jellegű megkereséseket?

Producerként voltak opcióim. A 2010-es évek közepén dolgozhattam volna bizonyos előadókkal, ha kicsit poposabbra veszem a figurát. Végül nem mentem bele. De nem volt ez annyira komoly.

Kik hívtak?

Nem akarom megbántani őket azzal, hogy neveket mondok. Zenét is csináltam másoknak, meg kevertem is. Ez kényszerből kezdődött. Ha Pixa nem fut be, a mai napig hozzá járnánk. De SP-vel meg Fluorral annyira sikeresek lettek, hogy beszüntette a stúdiójában a felvevősdit, mi meg néztünk, hogy mi a francot csináljunk, mert nem ismerünk mást. Aztán szereztünk egy mikrofont meg szoftvereket. Senki se tudta, hogy működik, de elkezdtük nyomogatni és kitapasztaltuk. Idővel aztán megszerettem, és ma már nagyon érdekel ez a része is a zenélésnek.

A Bankos mappa 2-t is te keverted.

Meg az NKS remixalbumot, meg Mikee Mykanic Ujjal bumm lemezét. Ötven albumot biztos kikevertem.

Az is sokszor előkerül a dalaidban, hogy egy gyárban melózol raktárosként.

Ez zavar, de nem kéne ennyiszer emlegetni, mert siránkozásnak tűnik. (nevet) Nem jól menedzseltem ezt a karriert. De élveztem, és az a lényeg.

Nem akartál csak a zenével foglalkozni?

Mindig is ez volt a vágyam, de ahhoz mást kéne csinálnom. Ez rétegzene, nem lehet vele sokat keresni. Erre korábban kellett volna gondolni, de az első tíz évben nem védettem le a zenéimet, és nem kaptunk YouTube-os meg digitális pénzeket. Burokban éltünk, csak csináltuk a zenéket, aztán egyszer csak mondták, hogy ezért pénz jár. Komolyan? Létezik olyan, hogy jogdíj? (nevet) Nekem addigra volt 300 számom, amikért egy forintot se kaptam.

Mikor jelentetted le a zenéidet?

2016-ban szerződtünk le a Bloose Broavaz kiadóhoz, és azóta építgetjük a dolgokat. Nem arra megyünk, hogy legyen pénzünk, csak ha már kihozunk zenét, az hozzon is valamit.

A 2019-es Bali szintén nagy fordulópont volt.

Az volt az első profi albumom. Azért már pénzt is kaptam, volt kiadó mögöttem, amelyik felépítette a megjelenést. Nekem ez is fura volt. Előtte kijött már egy Vicc Beatz-mixtape és a harmadik Jamba-lemez is a Bloose Broavaznál, de azoknál még mindenben ellenkeztünk. Olyanok voltunk, mint a punkok: nekünk senki ne mondjon meg semmit! Mondták, hogy akkor nem lesz pénz, de leszartuk. Zenészek vagyunk, nem könyvelők, hogy bürokráciával foglalkozzunk! Mondták, hogy oké, de akkor minek nektek kiadó? Aztán összehangolódtunk. A Baliból el is ment ötszáz CD meg háromszáz vinyl.

„Csak teltek a napok, nem tudtam, mit akarok, majdnem elvitt az élet, ezért lett Ketioz ura Bali” (Bali) A Bali lemez előtt volt egy korszakod, amikor túltoltad a bulizást?

Én mindent túltoltam. Amikor elkezdtem írni a Bali lemezt, eldöntöttem, hogy ez így nem mehet tovább. Erről szól a lemez. Sorrendben vettem fel rá a számokat, és mindig arról rappeltem, hogy hol tartok a folyamatban. Aztán egyenesbe jöttem. Elmentem dolgozni, megházasodtam, gyerekeim születtek, és vettem egy lakást. Hitelre természetesen.

Hogyan csúsztál bele az önpusztításba? Pont a 2010-es évek közepére pörögtek fel körülötted a dolgok a Kapitális K után, de akkoriban jött ki az Egyenlőkkel a 90-es évek New York-i zenéit megidéző Aranykor, meg a Dragon Ball ihlette SzuperCsillagParaszt AZA-val és Mikee Mykanickal, ami a legtöbbet streamelt zenétek azóta is.

Úgy voltam vele, hogy én nem vagyok hajlandó dolgozni. Szereztük a pénzt máshonnan, aztán éltünk. Aztán megcsúsztunk néha. Aztán egyre többször. Aztán meg folyamatosan. Vagy zenét írtunk, vagy rottyon voltunk, és ez egy idő után bedarálja az embert. Leromlott az egészségem, felhíztam vagy 100 kg-ra, egyszerűen rosszul voltam fizikailag. A szervezetem jelezte, hogy nem kívánja tovább csinálni ezt.

Akkor le is lassultál kicsit zeneileg?

Tény, hogy nem adtam már ki évente két lemezt, de folyamatosan zenéltem. Az egyetlen hosszabb szünet a Bali után volt a gyerekek miatt. Akkor is írtam zenéket, csak időbe telt, mire azokból számok lettek. Nem lehet csak úgy kikeverni egy albumot otthon, mert az több hét hangos zenehallgatás. Csecsemő mellett az nem egyszerű.

wide2_234.jpg

„Leszarok mindent, csak legyen boldog a két pelenkás, közületek való vagyok, legendás meg legyen más" (Ketioz & Phat: USA

Az életem benne van ebben a két sorban. Csak utólag vettem észre, hogy alig káromkodok az új lemezen. A gyerekek előtt nem lehet, ezért a hétköznapokban is visszavettem szinte nullára. Ha belerúgok a küszöbbe, eldurran egy-kettő, de az se olyan durva. Ha meg a régi számokat hallgatják, igyekszem köhögni a káromkodásoknál.

Ez a két sor azt is jelenti, hogy már mások a zenéléssel kapcsolatos ambícióid?

Nekem már nincsenek ambícióim. Csak örömzenélni szeretnék. A melóban folyton rímek járnak a fejemben, és alig várom, hogy otthon megírjam a számot. Mikor más leül, hogy meghallgasson egy albumot, én megírok egyet. A rappelés nekem egy hobbi lett. Stresszoldás.

Ezek szerint régebben voltak ambícióid?

Volt egy időszak, amikor idegesített, hogy ugyanebben a műfajban általam rosszabbnak tartott előadók rengeteg pénzt keresnek. Úgy éreztem, biztos rosszul csinálok valamit. Aztán ebbe is beletörődtem.

wide1_289.jpg

Ez is a 2010-es években volt?

Inkább az elején. Akkor nagyon haragudtunk mindenkire. Sok agresszió volt bennünk.

Belekötöttél azokba, akiket rosszabbnak tartottál, de sikeresebbek voltak?

Én nem, de volt olyan barátom, aki igen. Jeleztük az ilyesmit, ha megérkeztünk egy backstage-be. Nem vagyunk büszkék arra az időszakra, de túl kellett esni ezen is.

Erről írtad a Kaktuszban, hogy „aki mindenkire haragszik, az hamar kikészül”?

Pontosan. Meg arról is, hogy keresem a helyem a megváltozott zeneiparban. Nekem pont a legrosszabbkor jött a covid. Előtte jött ki a Bali lemez, és épp egy tök fasza, sokállomásos turnéra mentünk volna Mikee-val, erre az összes helyet bezárták. Két évig teljes kapufa. Ráadásul akkor jött a két gyerek és nem adtam ki zenét. Mire visszatértem, kicserélődött a zenei közeg, és a régi arcokból alig maradtak páran a lineupokban, én meg csak pislogtam, hogy kissé le vagyok maradva.

De túlélted a Covid-időszakot, nem zuhant be a hallgatottságod.

A Kísérlettel azért bezuhant. Mondjuk az tényleg kísérlet volt, zeneileg is próbáltunk újat hozni. Amerikában most nagyon megy a drumless hiphop, The Alchemist, Beat Butcha. Ezt a Griselda-vonalat próbáltuk kicsit kelet-európaiasítani. Aki szereti ezt, annak nagyon tetszett, aki meg a szokásos Kettyós késdobálást várta, az megrökönyödött, hogy lassú meg komor meg okoskodás. Tőlem a vicceket várják. Meg is tizedelődtek a hallgatottsági számok. De benne volt a pakliban, hogy felrobban a kémcső.

A Kaktusz arról szól, hogyan éled meg a zenéből való kiöregedést. Tényleg úgy érzed, hogy „már a kutyát se érdekli a Ketya”?

A számok alapján igen. De nincs ezzel bajom. Az elmúlást el kell fogadni. Aztán még vissza lehet jönni a halálból, mint a Jézus. (nevet)

Mikor hallgattak a legtöbben?

A ’10-es években végig. Ha kiadtam egy lemezt, nem volt rajta olyan dal, amit 50-100 ezernél kevesebbszer hallgattak volna meg a YouTube-on. Volt milliós nézettségű klipünk is, de vagy húsz darab. Azóta a YouTube helyét átvette a Spotify.

wide3_145.jpg

Ott sok zenéd nincs fent.

Mert azok nem jogvédettek. Filmekből vágtunk ki jeleneteket, de a magyar hangnál a szinkronstúdióé a jog. Nekünk erről fogalmunk se volt akkor, de nem kaptunk pénzt a zenékért, ezért elő se tudtak venni miatta. A profizmus része volt az is, hogy a Balinál már figyeltünk a mintázásra.

Viccelődsz azzal, hogy ez már nem is boom nap, hanem boomer bap, mégis a legjobb formádat futod ezen a két lemezen.

Mert már ki voltam éhezve a 2-3 év szünet után. Én folyton zenét írtam, akár százat is egy évben, most meg majdnem egy évig egy dalt se csináltam.

Akkor ez a két lemez az elmúlt években felgyűlt ötleteid besztofja?

Igen. Megint úgy örültem, mint az elején. Nem voltam belefásulva abba, hogy album, album, album, hanem bezsongtam, hogy mikor csinálunk végre lemezt?

Inspirál is ez az új élethelyzet, lett tőle mondanivalód?

A Kísérlet erről szólt. Azon sokszor visszaköszön az apaság, a megkomolyodás. A Részecsketyósítón már nem, mert nem akartam túlzásba vinni. Ezen a Kaktusz a mélyebb szám, a többi kellemesebb, jókedvű rapelés. Igyekeztem egy kis nosztalgikus hangulatot adni, de azért becsempésztem egy-két modernet is, hátha megszokják azt a vonalat, amit mostanában szeretek.

2020.jpg
2020

 

A Részecsketyósítón ott az új generáció a featekben (Gently Da Spittah’, Pogány Induló, 3,14, 6363), de felvonul a régi is (NKS, Bankos, Bobakrome, El Magico, Süti), és többször szóba kerül az a vágyad, hogy hidat verj a generációk közé.

Amikor összeismerkedtem ezekkel a kisfiúkkal, rájöttem, hogy nagyon fain kölkök. Nyitottak, kedvesek, nem olyan puffogó marhák, mint az én korosztályom. Meg is lepődtem, hogy fesztiválokon odajöttek, hogy „úú, a Kettyós!”, miközben tízezerszer híresebbek nálam. Mi húszévesen, aki nem csak a rapet szerette, azt gyűlöltük. Akkor szubkultúrák voltak, rockerek, rapperek, diszkósok, és mind utálták egymást. Ma meg egyféle ember van, és hallgatnak ötvenféle zenét. Ez sokkal jobb. Nyitottabbak az emberek.

A Diskurzus az ó- meg újsulis köpködés helyett a generációk párbeszédéről szól, de egy csavarral: te mondod a fiatalok, Spittah’ meg az öregek dumáját.

Ő nagyon szerette a Saiiddal közös Pszichomatematika számunkat, így jött az ötlet, hogy csináljuk meg a folytatását, de valami csavarral. Ott az orvos-beteget cseréltük meg, itt meg a fiatal-öreget, így a másik nézőpontjából tudtunk beszélni egymásról. Igazából magunkat kellett szidni. Messengeren írtuk meg, sorrendben: ő elküldte a pár sorát, én vissza az enyémet. Élveztük nagyon.

Sokat lágyult a véleményed a trappel kapcsolatban? „Minden alfaj alfái közt van halhatatlan / Boom bapből is létezik ám hallgathatatlan” (Diskurzus)

A trapet kifejezetten szeretem, a motyogós mumble rap az, amit nem bírok. Mikee kifejezetten sok trap beatre megy rá, óriási. Ótvar Pestisék is csinálnak ilyeneket, és ekhoe-nak is vannak jó számai. Baj nem a trappel van, hanem a semmitmondással. Amikor azt nyökögik, hogy pénz meg nők meg é-é-é, az kurva kevés. De boom bapben is sok ilyen van. Kellemetlen hallgatni.

KETIOZ KEDVENC TAVALYI ZENÉI

A Bali-turnét elkaszálta a Covid, de a Részecsketyósítóval jobban ráfekszel a koncertezésre?

A kiadó kérte már a lemezbemutatót, de ennyi szöveget megtanulni... Már előre fáj a fejem. Azért meg fogom.

Ilyenkor leülsz és beseggeled?

Ezt sajnos így kell. Unásig hallgatom, és akkor rögzül nagyjából. Szörnyű ehhez a memóriám. Van, aki megírja és másnap tudja fejből, én meg hónapokig gyakorlom, és még úgy is sokszor elfelejtem koncerteken. Szeretnék Pesten meg Győrben is egy lemezbemutatót, aztán megyünk erre-arra. Attól is függ, milyen lesz a fogadtatás. Ha szeretik, az pozitív, de ha nem, az se baj. Én akkor is jól éreztem magam, amíg csináltam.

interjú: Soós Tamás
fotók: Benedek Csanád és Erdős Péter

Vissza a címlapra
Recorder
A Recorder a jó popzene és a minőségi újságírás barátja. Informál, értékel, orientál, véleményt formál és szolgáltat. Célja, hogy meghatározó magyar nyelvű, független zenei weboldallá váljon.
Legjobban pörgő posztok
HIVATALOS: Khéphren Thuram csatlakozott a Juventushoz
Apuleius • 3 nap
Sancho és Koopmeiners a Juventusra vár
venember83 • 5 nap
Nagy fagyasztott franciasaláta zöldségkeverék teszt
Linda Morvai • 11 nap
Nagy marinádozott csirkemellfilé teszt
Linda Morvai • 11 nap
Chiellini: „Yıldız fokozatosan kap majd egyre több bizalmat”
venember83 • 7 nap
Cikkek a címlapról
Ízelítő a Minden idők focija kiállításból. Harmadik rész
A Minden idők focija című időszaki kiállítás a labdarúgó-Európa-bajnokság idejére készült könyvtárunk, a Várkapitányság, a Nemzeti Sport és az Egészséges Nemzet Mindannyiunk Közös Ügye Alapítvány együttműködésnek keretében. A tárlat elsősorban grafikai plakátok segítségével idéz meg a labdarúgás, a…
Most a Kisoroszi Szigetcsúcson hűvösebb van
A Szentendrei-sziget csúcsa Magyarország egyik legszebb kirándulóhelyére. A Kisoroszi Szigetcsúcs a Duna-Ipoly Nemzeti Park része, országos jelentőségű védett természeti terület. A Kisoroszi Szigetcsúcson nyári kánikulában mindig több fokkal van hűvösebb, mint a máshol, mivel táborhelyet a…
>