JTom • 8 nap
A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés vármegyébe a Harruckern családdal történő házassági- és egyéb kapcsolatok révén kerültek. Csak a Wenckheim családnak majdnem 20 kastélya volt a megyében. A többi mellett, Doboz településen is fontos uradalmat építettek ki. Az ehhez tervezett magtár 1863-ban készült el, Ybl Miklós tervei alapján.
Farbaky Péter: „Az épület T alaprajzú. Az alápincézett négyszintes fő épülettömb belső terét két hajóra osztják a pillérek, homlokzatait lizénák tagolják és egyenes záródású ablakok törik át. A főtömbhöz a félkörívesen záruló alaprajzú lépcsőház bővíti, majd egy hatalmas, félköríves dongaboltozattal fedett átjáró kapcsolja a szárító szerepű zabsiló-toronyhoz. Ez utóbbinak a homlokzatait kis négyzetes szellőzőnyílások jellemzik, a főpárkány feletti háromszögű oromzatot az oldalakon félköríves nyílássor töri át. A főtömböt fedő nyeregtetőhöz merőleges gerinccel csatlakozik a lépcsőházi épületrészt, az átjárót és a siló-toronyt lefedő másik nyeregtető, a silótornyot sátortető fedi. Az épület alaprajza, belső elrendezése, homlokzatai és tömegformálása szigorúan a funkcióhoz igazodik.”
A magtár 1944-ig az uradalom majd a Földműves szövetkezet, utána a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat használatában volt, majd 1962-ben a dobozi Petőfi Tsz vásárolta meg az épületet. A Termelőszövetkezet vezetősége látva a rohamos állagromlást 1967-ben tervbe vette az épület felújítását. Ehhez az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségengedélyét is megszerezte, de a szükséges pénzeszközt nem tudta biztosítani. Jelenleg használaton kívül áll és magántulajdonban van, de erősen leromlott állapota ellenére is agrártörténeti emléknek számít. Hasznosítására többféle elképzelés is napvilágot látott, de egyelőre konkrét terv nincsen. 1985-ben a vihar által súlyosan megrongált tetőzetet helyreállították, további munkálatokra azonban nem került sor.
