Logo Pic
Távolban lépkedő 2025. március 15.

Wenckheim magtár, Doboz

A Wenckheim egy osztrák polgári család, amely a németországi Hund törzsből származtatja magát és amely Békés vármegye életében is jelentős szerepet játszott. Békés vármegyébe a Harruckern családdal történő házassági- és egyéb kapcsolatok révén kerültek. Csak a Wenckheim családnak majdnem 20 kastélya volt a megyében. A többi mellett, Doboz településen is fontos uradalmat építettek ki. Az ehhez tervezett magtár 1863-ban készült el, Ybl Miklós tervei alapján.

118541238_368494857886290_7781796225644721346_n.jpgFarbaky Péter: „Az épület T alaprajzú. Az alápincézett négyszintes fő épülettömb belső terét két hajóra osztják a pillérek, homlokzatait lizénák tagolják és egyenes záródású ablakok törik át. A főtömbhöz a félkörívesen záruló alaprajzú lépcsőház bővíti, majd egy hatalmas, félköríves dongaboltozattal fedett átjáró kapcsolja a szárító szerepű zabsiló-toronyhoz. Ez utóbbinak a homlokzatait kis négyzetes szellőzőnyílások jellemzik, a főpárkány feletti háromszögű oromzatot az oldalakon félköríves nyílássor töri át. A főtömböt fedő nyeregtetőhöz merőleges gerinccel csatlakozik a lépcsőházi épületrészt, az átjárót és a siló-toronyt lefedő másik nyeregtető, a silótornyot sátortető fedi. Az épület alaprajza, belső elrendezése, homlokzatai és tömegformálása szigorúan a funkcióhoz igazodik.”

A magtár 1944-ig az uradalom majd a Földműves szövetkezet, utána a Békés megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat használatában volt, majd 1962-ben a dobozi Petőfi Tsz vásárolta meg az épületet. A Termelőszövetkezet vezetősége látva a rohamos állagromlást 1967-ben tervbe vette az épület felújítását. Ehhez az Országos Műemlékvédelmi Felügyelőségengedélyét is megszerezte, de a szükséges pénzeszközt nem tudta biztosítani. Jelenleg használaton kívül áll és magántulajdonban van, de erősen leromlott állapota ellenére is agrártörténeti emléknek számít. Hasznosítására többféle elképzelés is napvilágot látott, de egyelőre konkrét terv nincsen. 1985-ben a vihar által súlyosan megrongált tetőzetet helyreállították, további munkálatokra azonban nem került sor.

Vissza a címlapra
Távolban lépkedő
Sziasztok! A nevem Tóth Béla Antal és eltökélt célom, hogy a TÁVOLBAN LÉPKEDŐ nevű oldalamon keresztül részletesen bemutassam hazánk és a Kárpát-medence legtöbb látnivalóját, természetes és épített értékeit. Néha azért kilépek a korlátok közül és a Kárpát-medencéből is, hogy szintesítsem az életet. Tartsatok velem, ha szeretitek a várakat, kastélyokat, kúriákat, templomokat, kolostorokat, hegyeket, sífelvonókat, szurdokokat, tavakat, folyókat, vízeséseket, kilátókat, múzeumokat, emlékhelyeket és mindenféle látnivalót, valamint kíváncsiak vagytok ezek részletes ismertetőire. Aprólékosan bemutatok mindent, sok-sok fotóval megízesítve. Nincsenek kötöttségek, csak végtelen élmények.
Legjobban pörgő posztok
Mancini vagy Pioli követheti Mottát?
venember83 • 2 nap
Médiavisszhang a történelmi vereség után
venember83 • 6 nap
Az Atalanta elleni mérkőzés
Apuleius • 7 nap
Agnelli visszatérne a klub élére?
venember83 • 4 nap
Sose bánd a balfácánokat – Klasszikus Sex Pistols-ferdítéssel jön a Hippikiller és Stranowski új dala
srecorder • 3 nap
Cikkek a címlapról
„Föl volt téve a tűzre/A forradalom fazeka.” –  avagy nemcsak bableves
Jókai 200 logó 1999-ban, az 1848/49-es forradalom és szabadságharc 150. évfordulójának esztendejében jelent meg az akkor huszonkét éves Varró Dániel tollából a derűs és bravúros tartalmi, formai remeklés, a Petőfi Sándor című háromrészes költemény. A helység kalapácsa című komikus eposzt mintázó…
Petőfi Sándor halála
Petőfi Sándor 1849 július 31-én halt meg az 1848/49-es forradalom és szabadságharc egyik utolsó összecsapásában, Erdélyben, mégpedig orosz katonák keze által. A segesvári csatában ugyanis a kétszeres túlerőben lévő oroszok arattak győzelmet Bem József erdélyi serege felett. Dorsner Ferenc császári…
>