Angelina Jolie színésznő és filmes producer, aki arról ismert, hogy előszeretettel használja a hangját az emberi jogok védelmének érdekében. Legújabb filmje is egy olyan 11 éves Parvana nevű afgán kislány történetét mutatja be The Breadwinner címmel, aki fiúként öltözött, hogy megkeresse a kenyérrevalót a tálibok irányítása alatt.
A tálibok irányította országokban ugyanis nem dolgozhatnak a nők, és nem is járhatnak oktatásra. Nem művelhetik magukat. Csak szülhetnek.
A képeket teljes méretben a képre kattintva nézheted meg.
A Harper's Bazaar megalapításának 150. évfordulója alkalmából Jolie megosztotta gondolatait a nők jogairól és a felelősségünkről egymás és környezetünk iránt.
Mikor arra kértek, hogy írjak a Harper's Bazaar különleges évfordulós kiadványába, akkor elképzeltem a magazin női olvasóját 150 évvel ezelőtt, 1867-ben. Ha látott volna minket mai nőket, mit gondolna rólunk?
A magazint először Amerikában hozták nyilvánosságra mindössze két évvel a polgárháború befejezése és a rabszolgaság megszüntetése után. Nem voltak autók, modern gyógyszerek és áram sem. A legtöbben az 50 évet sem élték meg, és a nők csak háztartást vezethettek és szülhettek.
Egy nő a legtöbb nyugati országban a 19. század legnagyobb részében nem tudott egyetemre menni. Nem tanulhatott szakmát, nem szavazhatott. Szóval azt hiszem, ha a 150 évvel ezelőtti nő látna most minket, meglepődne, mivel azok a jogok, amiket mi most birtokolunk, akkor még nem léteztek. És azt gondolom hálás lenne.
De arra is kíváncsi vagyok, hogy ez a 19. századi nő mit szólna ahhoz az egyenlőtlenséghez, ami még mindig fennáll a tízmillió nő és lány között a világon.
A legszebb és legimpulzívabb nő, akivel valaha találkoztam, egy fiatal afgán menekült volt egy elhagyatott táborban Pakisztán határán. Terhes volt, a férje elment, hogy munkát találjon neki. Bontották a sárban menedékeket, de ő várt rá, mert más módon nem találták volna meg egymást. Nem volt tető, és nem volt közeli kórház. Kérdezett, és felajánlott nekem egy teát, és a családom, a hazám felől kérdezett engem.
"Számomra Namíbia nemcsak a család és a barátság kötelékeit képviseli, hanem az emberek és a környezet közötti egyensúlyra irányuló erőfeszítést is, ami olyan fontos a jövőnk számára."
Amikor felajánlottam, hogy bármilyen módon segítsenek neki, akkor azt mondta, hogy nem kérhet többet, mint egy látogatást és egy beszélgetést. Nagylelkű és méltóságteljes volt, és a szeme pedig értelmes és csillogó.
Néha, amikor kemény napom van, látom a mosolyát és a sziluettjét. Ez két héttel szeptember 11 után történt. Azóta is eszembe jut néha, hogy vajon megérkezett a férje, mielőtt lebontották a tábort? Ott született, vagy kénytelen volt tovább menni? Vajon a határon lévő sátorban ül valahol a gyermekével, aki most tizenéves?
Nemrég azt olvastam, hogy a Világgazdasági Fórum azt hiszi, hogy 83 évre lesz szüksége ahhoz, hogy a nők és a férfiak közötti jogok és lehetőségek hiányosságai minden országban bezáródjanak. Nem ez a helyzet a nők számára a férfiak rovására való haladásról, hanem az egyenlő egyensúly megtalálásáról, amely mindenki számára előnyös. Nyolcvanhárom év sokkal hosszabb idő, mint az bárki valaha is el is tud képzelni..
Anyám, aki az apja oldalán Iroquois indián rész volt, megtanította nekem az Iroquois azt mondani, hogy meg kell fontolnunk a döntéseink hatását a következő hét generációra. Nehéz nekünk ennyire átgondoltnak lennünk az élet minden területén, de azt gondolom, hogy ez egy gyönyörű filozófia.
Tehát bárki is, aki ezt olvassa - orvos, ügyvéd, tudós, emberi jogi aktivista, diák, tanár, anya, felesége, fiú vagy lány, bárki, az gondoljon arra, hogy miként tudunk mindannyian hozzájárulni egy jobb jövő megteremtéséhez.
Nem tudjuk megjósolni, hogy milyen lesz a világ 150 év múlva, de azt tudjuk, hogy dédunokánk a most hozott döntések következményeivel fog együtt élni, éppúgy, ahogyan mi is a korábbi évszázadok során felmerülő problémáival.
″Az élet megtanított arra, hogy igazából azok a dolgok határozzák meg a személyiségedet, melyek mellett kiállsz és melyek ellen harcolsz. Ahogy a San emberek mondják: soha nem vagy elveszett, amíg látod a saját utadat a horizonton!″
A fotókat Namíbia Namib sivatagában egy természetvédelmi területen készítették. A munkát az N / a'an ku sê Alapítvány vezette, barátaim és Rudie van Vuuren vezetésével. A lányunk Shiloh Namíbiában született, és családunk Rudies és Marlice-nál dolgozott az elmúlt évtizedben az országban. Számomra Namíbia nemcsak a család és a barátság kötelékeit képviseli, hanem az erőfeszítést is, hogy megtaláljuk az emberiség és a környezet közötti egyensúlyt, amely döntő fontosságú a jövőnk számára.
Az N / a'an ku sê Alapítvány együttműködik a Namíbia San népével, akiket a világ legrégebbi kultúrájának tartanak. Ezek több ezer éves férfi és vadon élő harmóniában élnek, ám a többi őslakos népekhez hasonlóan a gazdálkodás, az ellenőrizetlen fejlődés és a vadon élő állatok kihalása, a természetes élőhelyek megsemmisülése miatt a San emberek nem tudnak vadászni és támogatni a családjukat.
Angelina Jolie filmes, az Egyesült Nemzetek Menekültügyi Főbiztosságának különmegbízottja , és a Konfliktus Kezdeményezésben a Szexuális Erőszak megelőzésének társalapítója . A Breadwinner című produkciója november 17-én lesz az észak-amerikai színházakban.
NŐI JOGOK
- A nemzetközi jog megköveteli, hogy a nők és lányok egyenlőek legyenek a férfiakkal és fiúkkal. Ez teljes egyenlőséget jelent a következőkben:
- A nemzetközi, nemzeti és helyi politikában és társadalomban való részvétel joga.
- Az oktatásra, a munkára és a gazdasághoz való hozzáférés jogát.
- Az egészséghez való jog, beleértve a szexuális és reproduktív egészséget.
- Az élethez való jog, és nem szabad erıszakkal, különösen a nemi erıszakkal és a családon belüli erıszakkal szemben.
- Az egyenlőséghez való jog a családok, közösségek és vallások közötti kapcsolataikban
- Ez a törvény kötelezi a nemek közötti egyenlőség biztosítására a világ minden állama számára.
A teljes interjút a Harper's Bazaar oldalán olvashatjátok angolul. A képeket Alexi Lubomirski készítette.