Kubo és a varázshúrok a legcukibb mese, amit idén láttam. És most nem viccelek. Felüdülés volt végre tényleg mesét nézni! Olyat, ami nem arról szólt, hogy halálra keressük magunkat, mert beetetjük a népet a cuki mese látszatával és csalódottan jön ki az ember utána.
Kubo egy végtelenül kedves mese. Tipikus japán népmese hangulata van, nem siet, nem kapkod, nem akarja megváltani a világot, csak elmesél egy tanulságos történetet a jóról, a rosszról, a szeretet mindent átívelő erejéről. Teljesen bele tudtam mélyedni a moziba. Nem voltak üres járatok és egy percre sem kalandozott el a figyelmem. Az elejétől a végéig lekötött.
IMÁDTAM!
Ez az a mese, amit szerintem még az évek során többször is meg fogok nézni a gyerekekkel, mert minden korosztálynak való szerintem. Kicsiknek és nagyoknak egyaránt.
Szummázva a Kubo és a varázshúrokat: Én mindenképp ajánlom. Tuti siker, és mosolyogva, lelkileg lecsendesedve fogod elhagyni a mozi termet. Tényleg!
Mától játszák a mozik. Nyugodtan menjetek 3D-re, mert ez nem tartalmaz olyan ijesztő részeket, mint a Kiskedvencek titkos élete :)
Az előzetes itt nézheted meg:
