A napvédő szereket két nap csoportba lehet sorolni: Kémiai és fizikai fényvédők. Ezek között lényeges különbségek fedezhetőek fel mind hatás mechanizmusban, mind összetételben. 

Nem mindegy, mit kensz magadra!

Mutatom a két típust és a köztük lévő különbségeket.

KÉMIAI FÉNYVÉDŐK

A kémiai fényvédők úgy hatnak, hogy a felvitelt követően 20-30 percet is várni kell arra, hogy beszívódjanak a bőrbe és elnyeljék azon keresztül a napból érkező veszélyes sugárzást. 

Azok, akiknek érzékenyebb a bőrük, mindenképpen érdemes egy kisebb területen kipróbálni egy-egy új készítményt, ugyanis a kémiai fényvédőknél gyakran előfordul, hogy allergiás reakciókat válthat ki. Emiatt nem ajánlják pl. gyerekek számára a használatát. 

A kémiai napvédőkről eddig is lehetett hallani innen-onnan, hogy károsak, de ezt leginkább városi legendaként tartották eddig számon, ám a legfrissebb kutatások azt igazolják, hogy ezeknek van alapja. Az amerikai gyógyszerügyi hatóság (FDA) ugyanis elvégzett egy kisebb klinikai tesztet a négy leginkább elterjedt fényvédő molekulával, és a Jama nevű tudományos lapban publikálták is őket. Eddig azt állították a gyártók, hogy ezek a szerek nem jutnak be a vérbe és káros hatásuk sincsen. Na már most ez nem éppen így van, ugyanis a kísérlet szerint a vizsgált hatóanyagok - az avobenzon, oxibenzon, oktokrilén, és a mexoril SX - napokkal a használat után is  kimutathatók a vérben.

A szervezetre gyakorolt hatása még ismeretlen, de az állatkísérletek azt mutatják, hogy az oxibezon negatív hatással lehet a hormonháztartásra, ami azért valljuk be nagyon nem mindegy. 

FIZIKAI FÉNYVÉDŐK

A fizikai fényvédők a bőr felszínén képeznek egy fényvisszaverő réteget, melyek visszaverik az UVA és az UVB sugárzást. A termékek többségében titán-dioxid és cink-oxid felel ezért a tulajdonságért. A felkenés után azonnal ki lehet menni a napra, és nem kell 20-30 percet várni, illetve fürdéskor is könnyedén lemosható, miközben az élővilágos sem károsítjuk kemikáliákkal.  Plusz nem kísérleteznek a termékfejlesztés során állatokon...

A fizikai fényvédők nem jutnak be a szervezetbe, így nem kerül be a véráramba, és nem is tudja ezáltal károsítani a szervezetünket. Ezek jellemzően nem tartalmaznak szilikont, parabént, hanem 100%-ig természetes összetevőkből állnak.

Szerencsére többféle típusban létezik, így találkozhatunk vele krémes, és olajos verzióban is. A fizikai fényvédők közül én jelenleg az Adrienne Feller Sunsol termékcsaládját használom, mely ár-érték arányban abszolút megéri, kellemes a használata is, ugyanis nem ragad, és jól eloszlik a bőrön. A 15-ös faktorú terméket pedig az arckrémemmel vegyítve szoktam használni a smink alá, hogy ezzel is védjem az arcbőrömet.

Szűrt fényben, nem erős napfényben is szükséges a megfelelő fényvédelem - égtem már le árnyékben, szóval azóta óvatos vagyok -, és persze a melanoma kockázatát se felejtsük el.

Fontos, hogy tudatosan menjünk ki a napra, tehát 11-15 között nem napozzunk, viseljünk kalapot, sapkát ebben az idősávban, ha tűző napon vagyunk, és fogyasszunk elegendő folyadékot (vizet) is. 

A piacon szerencsére egyre több fizikai fényvédő található. Érdemes velük kísérletezni, hogy kinek mi válik be, mit szeret.