A bejegyzés címe lehetne az is, hogy "Így éld túl az endometriózis műtétedet", hisz voltaképpen erről van szó. A túlélésről. És most nem arról a 3 vágásról beszélek a hasfalon, hanem az azt megelőző, és követő fizikai, s lelki állapotról. A csontig hatóló félelemről, az agyig hatoló fájdalomról. Amikor azért könyörögsz magzatpózba görnyedve, hogy csak egy pillanatra jobban legyél.

Nem is olyan régen - 1 éve - még nem gondoltam volna, hogy valaha tudni fogom, hogy is zajlik pontosan egy laparoszkópos műtét, s hogyan is lehet azt "túlélni", megélni. Nem tudtam, mit is jelenet pontosan az a kifejezés, hogy endometriózis, vagy retrogád menstruáció. Hallottam már róluk, de mivel nem voltam érintett, így nem tudtam róla bővebben szinte semmit, hisz a nőgyógyászati problémákról sajnos még mindig tabu beszélni. 

Pedig szerintem fontos lenne edukálni a fiatal lányokat ebben a témában, hisz a fájdalmas menstruáció, az ájulások, hasmenések közben nem normálisak. Az sem, ha bárminemű fájdalmat érzünk szexuális együttlét közben, vagy utána esetleg - kisebb nagyobb mértékű - vérzés lép fel, vagy szimplán alhasi fájdalom jelentkezik utána. Valami bajt jeleneznek ezek a tünetek.

Én sem gondoltam, hogy valami nem stimmel velem, hisz évek óta csak pár napot kellett túlélnem egy hónapban, és úgy voltam vele, hogy másoknak is fáj, nálam miért lenne ez másként? - gondoltam naivan.

Amikor elkezdett egyre több tünetem lenni, akkor sem gondoltam semmi rosszra: Biztos csak felfáztam, lehet méhszájsebem van. Minden eszembe jutott, csak az nem, hogy valami nem stimmel a női szerveimnél. Végül egy laza lányos beszélgetés során került szóba ez a betegség, és kiderült, hogy nagyon hasonló tüneteim vannak, mint az egyik lánynak, és javasolta, hogy keressek fel egy specialistát, mert ezt a betegséget sajnos a legtöbb nőgyógyász nem ismeri fel. 

Állami szférában pedig 1 kezén megszámolja az ember, hogy hány orvos dolgozik ezen a területen. Még kevesebb műt. De erről majd később...

Szóval elkezdtem utánanézni, utána olvasni. Bejelentkeztem a neves specialistához. Voltam több ultrahangon, elmentem másik orvoshoz is másodvéleményért, és mindenki egyöntetűen endometriózis gyanúval a műtétet javasolta, mert tele volt az ultrahang felvételem foltokkal...

Jó oké, de mégis hol lehetne műteni, mekkora a várakozási idő? Mennyibe kerül? Mi történik, ha sokat kell várni? Elveszíthetem egy szervemet? Lehet-e egyáltalán később természetes úton, vagy egyáltalán gyerekem? - ezek és még hasonló kérdések kezdtek el bennem zakatolni. 

Folyamatosan elfogott a pánik. A gyomorgörcs. A félelem.

Végül eldöntöttük, hogy műtét, megbeszéltük az orvossal, hogy magánellátásban ő műtsön, mert így 2 hónapon belül sorra kerülök, állami ellátásban pedig alsó hangon másfél év, és ki tudja ki műt, már ha éppen nem tologatják hosszú hónapokkal el a műtéti időpontokat a járvány miatti korlátozások okán...Ennél a betegségnél pedig az idő nagy úr...

MŰTÉT ELŐTTI TEENDŐK

Szóval magánellátás. Az orvosom két helyen műt: Pécsen, és Budapesten.

Mind a két helyhez kaptam elérhetőséget, így írtam nekik, kértem árajánlatot és időpontot. Végül Pécset választottuk és augusztus végén meg is műtöttek. Itt megjegyezném, hogy egy ilyen műtét, és az azt megelőző s követő vizsgálatok ára nagyon magas.. Sokan hitelből fedezik, mert nem szeretnének lemondani a gyermekáldás lehetőségéről, vagy "csak" már nem tudnak tovább kínok között élni.

Persze a műtét előtti két hétben vannak kötelező vizsgálatok:

• EKG
• Vécsoport
• Nagylabor (vérkép, vese- és májfunkció, INR, ionok, vércukor, vérzsírok, vizelet általános + üledék)

És persze a diétáról sem szabad elfeledkezni:

1 héttel a műtét előtt már kerülni kell a nehéz, rostos ételeket, és könnyű diétát kell követni, majd az előtte lévő nap már csak levest lehet enni. Este 8-10 után pedig se étel, se ital a másnapi altatás miatt.

Közben el kell kezdeni szintén előző nap már a hashajtást. És persze az Espumisan tabletta is előtte 2 nappal már kötelező társa a műtétre készülődőnek.

Közben pedig folyamatosan aggódik, izgul az ember. Beszélget másokkal. Beszélget a környezetével, és elkezd hallani pozitív és negatív sztorikat is erről. Aztán elérkezik a műtét előtti éjszaka, amikor már az várakozással teli gyomorig hatoló félelem járja át minden porcikáját az embernek. Aludni sem tud tőle.

ÍGY ZAJLIK AZ LAPAROSZKÓPÓS ENDOMETRIÓZIS MŰTÉT

A laparoszkópia napjaink egyik népszerű sebészeti beavatkozása, amelynek során a köldöknél vágást ejtenek, felfújják gázzal a hasüreget annak érdekében, hogy jobban hozzáférjenek a szervekhez és döntik kicsit közben a műtőasztalt kicsit fejjel lefelé - a gravitáció végett így jobban elkülönülnek a szervek-, majd ejtenek még két másik vágást is a hasfalon, ahol bevezetik az eszközöket, és elkezdik a műtéti eljárást. 

A száloptikás kamera segítségével az orvos 3 dimenzióban látja a belső folyamatokat, és így finom metszésekre, precíz műtétre képes.

MŰTÉT UTÁN

Az ébredés utáni állapot őszinte leszek: SZÖRNYŰ. Hihetetlen erős fájdalmai vannak az embernek, és azt sem tudja hirtelen, hogy hol is van. 

Be van kenve melltől kb. combközépig betadinnal és lett 3 közepes méretű steril sebtapasza, miközben úgy érzi magát, mint akit  felvágtak minden irányból. Mozdulni sem lehet hírtelen a fájdalomtól. Mellbevág, megbénít, majd lassan fokozatosan magához tér rendesen az ember, és realizálja a történteket.

Az altatás miatt nagyon kába az ember, és csak kortyokban lehet vizet inni. Én enni sem tudtam aznap a babapiskótán kívül semmit.

Frissen műtve nem állnak le az emberi folyamatok, tehát előbb vagy utóbb el kell mennie pisilnie az embernek. Itt jelentkezik az első probléma: Fel kéne valahogy kelni. Első alkalommal a nővér segített kimennem a mosdóba. Fontos, hogy szigorúan oldalra gördülve, karból felnyomva szabad felkelni, hogy véletlenül se erőltessük meg a hasizmokat!

Visszatérve a mosdóra: Az első pár pisilésnél készüljetek fel arra, hogy konkrétan körbe fogjátok pisilni a popsitokat, merthogy nem tudjátok a fájdalom miatt irányítani lent a dolgokat. Plusz felléphet vérzésszerű zselés valami távozás is, szóval legyen alattatok tisztasági betét. Ez teljesen normális! Ne ijedjetek meg.

Az első "séta" után persze beindulnak a bél folyamatok is. Gázzal lett ugyebár a hasüreg feltöltve, tehát a has úgy néz ki, mintha lenyeltetetek volna egy kisebb hordót...

A bentlévő levegő pedig khm távozni akar. És erről soha senki nem beszél, nem írja le, mert persze erről is ciki beszélni, pedig én személy szerint díjaztam volna, ha valaki erről előtte mondjuk felvilágosít, hogy nem érjen meglepetésként. Konkrétan olyan mintha égető fájdalom kíséretében flippereznének a hasüregben.. Merthogy nem tudjátok használni a levegő kiprodukáláshoz szükséges izmokat csillagokat látó fájdalom nélkül. Ilyenkor a legjobb barátotok az Espumisan tabletta. A műtét utáni egy hétben jó társatok lesz - beszéljetek erről majd az orvosotokkal, hogy mikortól szedhetitek - higgyétek el.

Éjszakára kell a fájdalomcsillapító. Az erős fájdalomcsillapító, mert nem tudtok aludni nélküle. Én legalábbis nem tudtam még napokig aludni anélkül. Fontos, hogy amennyiben kapsz vérhígítót, abban az esetben mindenképp egyeztess az orvosoddal, a gyógyszerésszel, hogy mit vehetsz be, mert sok hatóanyag tiltott ilyenkor. Marad kb. a paracetamol, és a pár vényköteles nonszteroid fájdalomcsillapító.

SEBKEZELÉS

Másnap reggel kellett először kötést cserélni, mielőtt hazaengedtek volna a kórházból. Ott egy életre megtanultam, hogy nem szabad hagyni belealvadni a vért a sebhez, és ha látom, hogy kezd átvérezni a kötés, azonnal cseréljem, mert az alvadt vér köldökből történő kivadászásánál kevés fájdalmasabb művelet létezik. 

Nekem a Mepore 5x7 centis steril légáteresztő kötése, és az octenisept fertőtlenítő spray párosa vált be. A sebet pedig steril vattára fújt spray segítségével tisztítottam. A köldökömnél pedig fültisztisztító pálcikára tekertem a steril vattát, lefújtam a fertőtlenítővel, és azzal szedtem ki belőle a vért. Minden ilyen művelet előtt mossatok alaposan kezet.

Fontos, hogy az alvadt vért távolítsátok el minél alaposabban, mert fertőzést tud gerjeszteni. A megtisztított sebet pedig hagyni kell megszáradni, és csak utána újratapasztani. Én naponta cseréltem a kötést. Ahol pedig átvérzett, ott mindig utána szinte rögtön...

Fürdésnél pedig vigyázzatok, ne áztassátok a sebet és a seb környékére használjatok külön törölközőt a higiénia végett.

És hogy mikorra jöttök rendbe? Mikor tudtok már a műtét után bármit csinálni az alváson kívül? Ez attól függ, hogy mit találtak bent! Mely szervek voltak érintettek, volt-e összenövés, ciszta, és egyéb "finomság". Ezek mindegyike módosítja a gyógyulási időt.

A lényeg, hogy vigyázzatok magatokra, ne guggoljatok, ne terheljétek magatokat. Hagyjatok időt a gyógyulási folyamatokra. 

Remélem tudtam Nektek ezzel a bejegyzéssel támpontot adni, és nem csak egy sablon, tabukról nem beszélő bejegyzést kaptatok. Ha bármi kérdésetek van, nyugodtan keressetek.