Az autizmus spektrumzavarral élő emberek jelen vannak közöttünk – sokszor csendben, láthatatlan nehézségekkel. Április az elfogadás hónapja, amikor lehetőségünk nyílik arra, hogy jobban megértsük mindazt, amit ők és családjaik nap mint nap átélnek.

Nem látható, mégis valós: mi is az autizmus?

Az autizmus spektrumzavar egy összetett neurobiológiai állapot, amely hatással van a kommunikációra, a társas kapcsolatokra és a viselkedésre. Mivel az autizmus megjelenése rendkívül sokféle lehet, minden érintett másképp éli meg a világot – másban jó, másban küzd.

Bár pontos okait a tudomány még ma sem ismeri teljes mértékben, a kutatások szerint genetikai és környezeti tényezők együttesen játszhatnak szerepet a kialakulásában. Gyakran már 2-3 éves korban felfedezhetőek az első jelek – például ha a gyermek nem keresi a szemkontaktust, nem kezd el beszélni, vagy másképp reagál az érintésre és a hangokra.

Magyarországon legalább 100.000 ember él autizmus spektrumzavarral, mégis gyakori a félrediagnosztizálás vagy az ellátáshoz való nehéz hozzáférés.

"Ez már nem kihívás – ez túlélés"

Dr. Bohács Krisztina, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője, intelligenciakutatóként naponta szembesül a rendszer hiányosságaival és a családok küzdelmeivel. Egyik konzultációján egy édesanya történetét osztotta meg, aki egyedül neveli 11 éves, autizmusban érintett fiát.

A kisfiú délutánonként nem maradhat az iskolában, így az édesanyának éjszakai műszakot kell vállalnia, hogy nappal gondoskodhasson róla. A gyerek erősen képernyőfüggő, gyakran reagál agresszívan, az édesanya pedig három napig gyakorlatilag nem alszik. Ő nem panaszkodik – csak várja a délelőttöket, amikor a fia iskolában van, és ő végre lehunyhatja a szemét pár percre.

„Ez nem csupán nehézség. Ez az életben maradás kérdése, egyedül, kimerülten, szeretetből” – fogalmazott a szakértő.

Támogatás ott, ahol a rendszer nem ér el

A GEM Tanulási Központ épp az ilyen helyzetekre kínál megoldást. Az általuk használt Gibson-teszt segít feltérképezni az érintett gyermekek kognitív képességeit, majd célzott fejlesztés indul – a figyelemre, a beszédértésre, a nyelvi feldolgozásra fókuszálva. A BrainRx agytréning nevű, tudományosan alátámasztott módszer olyan autista gyerekeknél is hosszú távú eredményeket hozhat, akik jól funkcionálnak, de mégis támogatásra szorulnak a mindennapokban.

Dr. Bohács Krisztina szerint a legnagyobb előrelépés az lenne, ha a társadalom valóban befogadná ezeket a gyerekeket. Ha meghívnák őket iskolai programokra, születésnapi zsúrokra, ha nem fokoznánk bennük a „különbözőség” érzését, hanem támogatással, empátiával közelítenénk feléjük.

Április – a figyelem ideje

Az autizmus elfogadásának hónapja nem csupán szimbólum. Ez egy esély arra, hogy beszéljünk, kérdezzünk, tanuljunk, és jobban figyeljünk egymásra. Hogy ne csak a számok mögé lássunk, hanem az embereket is, akik történeteket, fájdalmakat, örömöket, nevetést és küzdelmeket hordoznak – akárcsak mi.

Együttérzéssel, összefogással, nyitott szívvel lehet csak valódi változást elérni. És ezt nem csak áprilisban kell gyakorolnunk – hanem minden egyes nap.